Eredetileg megjelent: rtlklub.hu cikk az eredeti helyén >>
Egy ilyen tábla egy átlagos iskola költségvetéséhez képest nagyon drága, legalább 300 ezer forint. De alig 6 év, és minden második magyarországi tanteremben lehet ilyen. Furcsa elképzelni, hogy még olyan iskolákban is, ahol egyelőre például új padokra sincs pénz. Pedig a digitális táblák valószínűleg alapvetően átalakítják az oktatási rendszert.
Táblatörlés, kréta, krétapor. Vagy helyette: interaktív tábla, érintőképernyős funkcióval. A múlt és a jövő.
Dunabogdányban még hagyományos eszközökkel oktatnak. Bakonyszombathelyen már a legmodernebb technikát használják. Két másodikos osztály, csak a követelmények hasonlók.
Janóné Kucsera Mária, tanár: 'Sokkal aktívabbak a gyerekek, nagyon szeretnek a táblán dolgozni, mindegyik osztályban.'
Pontyos Tamás, a Dunabogdányi Általános Iskola igazgatója: 'Ha ezen a táblán keresztül dolgozunk, akkor megszűnik az oktatásnak az a fajta bája, szépsége, ami abból fakad, hogy egy krétaporos hangulatban ülhettünk végéig egy órát. Jön helyette más.'
Egy biztos, az interaktív táblán nem csikorog a kréta. A gyerekek viszont lelkesednek a technikáért.
A bakonyszombathelyi iskola gyógypedagógiai osztálya. A gyerekek éppen mesét szerkesztenek – számítógéppel. Merthogy itt, ebből minden tanteremre jut, legalább egy. Az iskolában 170 gyerek tanul, 10 tanteremben. Az intézmény az elmúlt években sokféle uniós támogatásra pályázott. Szinte mindig informatikai fejlesztésre kaptak pénzt. Ilyen eszközökre már több mint 50 millió forintot költhettek. Tornatermük viszont még nincs. Így a gyerekek jobb híján, az udvaron ugrálják ki magukat. Az igazgatónő szerint mégis többet értek el, mint remélték.
Bódai Julianna Éva, a Benedek Elek Általános Iskola igazgatója: 'Mindig, mikor reggel bejövök és este hazamegyek, olyan jó érzés, hogy minden a helyén van, és ezt sem találhattunk volna ki jobban.'
Már a negyedikesek is digitális táblán tanulnak. Most éppen azt, hogy melyik megye hol van. A fegyelmezéssel nincs gond, mindenki feszülten figyel, igyekszik, csak hogy kimehessen a táblához.
'Örülünk, hogy ilyen lehetőséget kaptunk itt az iskolában. Sokban segíti a gyerekeknek a tudás elmélyítését. Könnyebben megértik, szemléletesebb.'
Kőházi Mercédesz: Szerintem többet tudhatunk meg így, mint a könyvből olvasva. Jobban megmarad az agyadban az, amit tanulunk.
A 81 ezerből csak 2000 tanteremben van hasonló tábla, ahol emiatt előnybe kerülhetnek a diákok.
De nézzük az átlagos iskolát. És hogy ebben a tanteremben mit szólnának egy digitális táblához? Ehhez egy cégtől kértünk segítséget. A szerkezet már az udvaron nagy feltűnést keltett. A korábban még unatkozó kisfiú is izgatottan figyeli a nagy készülődést. Hiába, ez az újdonság varázsa. A bemutatót látva nem csak a gyerekek szája maradt tátva. Ugyanígy csodálkozott a tanító néni, a polgármester és az igazgató is, aki azonban a fejlesztést szíve szerint mással kezdené.
Pontyos Tamás, a Dunabogdányi Általános Iskola igazgatója: 'Én azt gondolom, hogy első a pad, és aztán a digitális tábla.'
A dunabogdányi iskolába 260 gyerek jár. Minden pad és szék régi, és a többi bútor is elavult.
'A gyerekeink nőnek, a padok mérete viszont nem változik. Most, amikor eljön az év vége, és van olyan gyerek, aki már nehezen hajtogatja be magát abba a pici padba, ahol év elején kezdett, akkor komoly probléma, hogy honnan szedjünk olyan padot, amelyek az ő életkoruknak megfelelnek.'
A kérdés tehát: új pad, vagy digitális tábla? Lehet, hogy az utóbbira hamarabb lesz pénz? Az oktatási minisztérium fejlesztési főosztályának vezetőjét elhívtuk Dunabogdányba, hogy személyesen beszéljen a közelgő fejlesztésekről.
Mesterházy Balázs, az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejlesztési főosztályvezetője: 'Ma Magyarországon az iskolák 50%-a műszaki, fizikai felújításra szorul. Ez a program egyik része. '
Erre a célra 2013-ig 120 milliárd forint jut.
Mesterházy Balázs: 'A tartalomfejlesztés. A kompetencia alapú tananyag fejlesztése, iskolákba való eljuttatása, a pedagógusok képzése.'
Összesen 85 milliárdért.
Mesterházy Balázs: 'A közoktatási intézmények számára az informatikai beszerzés.'
45 milliárd - például számítógépre és digitális táblára.
Sotkó Dénes, tanár: 'Minden intézmény be tud majd szerezni legalább egyet, vagy ez limitálva van?'
Mesterházy Balázs: 'Magyarországon jelen pillanatban van 81 ezer tanterem. Minden tantermet nem lehet ellátni digitális táblával. Én nem vagyok tanár, de azt hiszem nem is kell.'
Számoljunk. Magyar Bálint államtitkár korábban 6-800 ezer forintos táblákról beszélt, és 30-35 ezer tanteremről. Ez körülbelül 25 milliárd forint. Ennyire tervezik az interaktív táblákra költhető összeget. Egy átlagos táblát viszont 300 ezer forintért is lehet venni. Vagyis, akár minden teremben lehetne. Dunabogdányban egyelőre nincs digitális technika, de van tanuszoda. A tanárok szerint a technikai fejlődés alól senki nem vonhatja ki magát, különben lemarad, csak jól kell használni az eszközöket.
Pontyos Tamás, a Dunabogdányi Általános Iskola igazgatója: 'Rengeteg probléma van, nem csak nálunk, hanem minden iskolában a fegyelemmel, a gyerekek motiváltságával, azzal, hogy tanulni akarjanak, hogy a figyelmüket oda lehessen szegezni a táblára. Azt gondolom, hogy egy hagyományos tábla ma már nem az az eszköz, amely odavonzza a gyerekek tekintetét.'
Azt pedig, hogy milyen gyors lesz a fejlődés, és meddig lesz még szükség hagyományos tollra és füzetre, ezek után talán senki sem meri megtippelni. De az biztos, hogy rövidesen a tanagyagok és a tanítási módszerek is gyökeresen megváltoznak.
